Észlelésen innen és túl…

ízelítő a terápiás munkából

 

Életünk jelentős részét gondolataink fogságában töltjük. Agyunk a nap minden ébren töltött percében azon fáradozik, hogy a lehető leghatékonyabban fogadja, rendezze és raktározza mindazt, amit a világból megtapasztalunk. Azonban bármennyire igyekszik is megteremteni a legoptimálisabb kapcsolatot a különféle helyzetek, gondolatok, fizikai érzetek, érzelmek, és viselkedéses minták között, működése igencsak korlátolt…

Ennek oka egyrészt a napjainkban jellemző túlingerlődésnek tulajdonítható. 

Másrészt, mivel elménk bizonyos szabályszerűségek alapján működik, akárcsak a számítógép algoritmusai, előfordul, hogy hibásan dolgozza fel a rendelkezésére álló információt, úgynevezett kognitív torzításokat hozva létre. Ezeknek köszönhetően agyunk gyakran megtéveszt minket így váltva ki a maladaptív érzelmi és viselkedéses válaszokat.

Vegyük például a szorongásos zavarokat, amelyek előfordulása az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett. Legyen szó a szorongás bármely típusáról, mikor épp szorongunk, akkor elménk egy adott ingert (pl.: szociális helyzet, fizikai magasság, szívünk ritmusának gyorsulása) veszélyesebbnek ítél meg a kelleténél. Ennek következtében félelmérzetünk fokozódik, viselkedésünk pedig valószínűleg elkerülő lesz. Ha már elkerültük az adott helyzetet, akkor agyunk azt újra veszélyesnek ítéli meg, így legközelebb még nagyobb valószínűséggel és intenzívebben fogjuk átélni a szorongást. Így tartjuk fent elménkkel és viselkedésünkkel azt a negatív szubjektív érzést, amely tulajdonképpen minket megbénít.  

Depresszió esetén elménk negatív irányba torzít. Tudományosan bizonyított, hogy ebben a hangulatban könnyebben előidézhetőek a negatív töltetű emlékek és észlelés során is az ilyen jellegű ingerek kerülnek figyelmünk előterébe. Ahogy lelkiállapotunk mélyül, motivációnk egyre csökken, ami befolyásolja  viselkedésünket, az pedig a környezetünket addig a pontig, míg már valóban nem sok jó dolog fog történni velünk.

Tehát a felszínen, azaz a tudatos elme  által megragadható szinten, hasonló folyamatok mennek végbe bármely pszichés probléma esetén. Ez a kiindulópontunk, mert kézzel fogható és megragadható.  Innen el lehet indulni a gyógyulás útján a felismerés, megértés, belátás, megfigyelés, átszervezés, tanulás és gyakorlás által.

Ha pedig itt rendet teremtettünk, akkor már könnyűszerrel megtalálhatjuk a módját elménk lecsendesítésének, ami elengedhetetlen az egészség megőrzése szempontjából!

 A fentebb vázlatosan bemutatott folyamatok minden esetben személyre szabottak. Egyéni élettörténetekről van szó, tehát meghatározó az, hogy mit hozunk a múltunkból, illetve, hogy ennek köszönhetően milyen kapcsolatot ápolunk önmagunkkal. Tovább kutakodva pedig feltárhatjuk azokat a traumákat, amelyek problémáink alapját képezik, ezáltal mélyebb önismeretre téve szert egy nyugodtabb és teljesebb életért.

 

Kedvet kaptál? Foglalj időpontot!

Categories:

Tags:

No responses yet

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *